Az étkezés, mint kulcs a test maximalizálásához
Már kiskoromban -édesanyám elbeszélései alapján- csak a banánt voltam hajlandó megenni. Akkoriban kissé összetettebb volt beszerezni a kis faluban ilyen déli gyümölcsöt, de hála a szüleim leleményességének és kreativitásuknak, megoldották.
Később persze ez abbamaradt, mert hát ugye egy gyermek nem dönthet el olyanokat, hogy mit egyen, így 27 éves koromig vegyes étkező voltam mint a népesség nagy százaléka.
Ám ahogy teltek az évek, a munkák, a szervezetem besokallt, és megálljt parancsolva otthoni körülmények között a kórházban találtam magam. Több hónapnyi láz és orvos, természetgyógyász, akupresszőr, akupunktőr háttérmunkákkal a mandula műtét után kezdtem a nyers veganizmussal behatóbban foglalkozni és kipróbálni.
Amikor a betegségről beszélünk több szinten jelenik meg minden mindennel összefügg. Nincs olyan hogy csak egy valami.
A táplálkozás minden értelmében hat. Amit adunk a testünknek, elménknek és lelkünknek, abból épül fel a mindenségünk. A fizikai táplálék ugyanolyan fontos, mint a szellemi és a lelki. Mindegyik összefügg mindegyikkel. Nem létezik ezen a tapasztaláson egyik a másik nélkül.
Itt lényegesek a fizikai tapasztalatok, ezért választottuk ezt.
A tiszta étel készítése, elfogyasztása és a vele járó -mondhatni- szertartás mind mind hasznos és nélkülözhetetlen lecke.
Minden energia. Fontos, hogy mibe, hogyan és miként fektetjük. A figyelem is energia. Összpontosít és besűrűsít.
Talán kezdem a 20-as éveimmel a történetet.
Akkoriban jártam egyetemre, segítettem anyukámnak a virágboltban. Mindenféle gyors kajákon és kész ételeken éltem, kávét ittam és cigarettáztam. Ez később még nagyobb mértéket vett, napi volt hogy több mint 1 doboz cigit elfüstöltem. 1-2 év láncdohányzás után többször jelentkezett fulladásos köhögés. Az egyik ilyen eset hajnalban történt, azt éreztem tényleg megfulladok. Ekkor döntöttem el, hogy ezt abbahagyom.
A leszokásnak is megvannak a fázisai. eszembe se jutott volna, hogy a leszokást is tanulni kell. Kikisérletezni, mi a legmegfelelőbb számunkra. Ha az egyik nem működik, akkor jön a következő és így tovább. Próbálkoztam pót cselekvéssel helyettesíteni a rituálét, volt e-cigaretta amit nagyon kedveltem. A következő próbálkozás a mentális meggyőzés módszere, átprogramozom magam. Azt a mantrát mondogattam, hogy szükségtelen számomra a cigaretta. És ez lendített át és lettem újra füstmentes, mindenféle lemondás és vágyódás nélkül. Évekkel később voltak még álmaim, amelyben rágyújtok és amikor felébredtem, megijedtem hogy ez tényleg így van,de csupán álom volt.
Egy közeli barátom, akit a középiskolában ismertem meg, azt mondta, hogy innen már csak egy ugrás a vegánság. Ő már évek óta így étkezett, semmilyen állati eredetűt nem fogyasztott. Ú, mondom erre nekem nincs szükségem, miért tenném?
2012-13-ban Németországban dolgoztam és éltem, reggeliztető voltam egy hotelban. Fizikálisan is és mentálisan is kimerítő volt, főleg az első 2-3 hónapban. Új nyelv, munka, környezet. Sokat mozogtam, heti 3-4 alkalommal is az edzőteremben erősítettem. Az étkezés a hagyományos volt, mivel nem voltam egy konyhatündér, sőt, mindent készen vettem és fogyasztottam. Jó, volt egy pár kivétel, például a melegszendvics, azt saját kezűleg sikerült össszeállítanom és betenni sütőbe. Ennyiben kimerül az ételkészítési potenciálom. Egy év után úgy döntöttem, hogy visszajövök Magyarországra. Éreztem még kint, hogy amint visszaérek, orvosokhoz fogok rohangálni és megengedem magamnak hogy a betegség kijöjjön rajtam. Így is lett.
Abban az évben télen kiütések lettek rajtam, belázasodtam minden nap és az ízületeim bedagadtak. Szinte csak feküdni tudtam. Szüleim vittek kezükbe a mosdóba. Kemény időszak volt. Hagyományos orvosoktól az alternatív gyógyászokig több helyen megfordultunk, de senki sem tudott hatékonyan segíteni. Az étkezésben ekkor kezdődtek a radikális változások. Az akupunktúrás orvos javaslatára abbahagytam a tej és tejtermékek fogyasztását. Itt az említett állati eredetű élelmiszereken túl a pékáruk 90%-a kiesett az esetemben fogyaszthatók listájáról. A hús fogyasztását már kis lépés volt elhagyni, mivel nem is nagyon kívántam. Ez az időszak eltartott pár hónapig, kórházba is kerültem 2 hétre. Ott kaptam mindenféle mérget, amit a modern orvostudomány gyógyszer-nek hív. Azoktól a tablettáktól elmúltak a tünetek, mert becsapta az agyat. Ment a jel a testtől, hogy baj van, a szteroid meg ezt a jelet módosította és azt küldte az agynak, hogy minden rendben van. Pedig nem volt. Az arcom felpuffadt, és minden szempontból olyan voltam, mint egy vegetáló zöldség. Azt éreztem, mindegy, hogy felkelek-e az ágyból vagy sem. Mindegy mindegy érzés uralkodott el a tudatomon. Kikerültem a kórházból, de a gyógyulásom még távoli volt. Hónapok elteltek, míg a mérget letehettem. Közben jártam természetgyógyászhoz, akupresszúrás kezelésre és próbáltam magam lelkileg is könyvek segítségével felhozni magam a fejlődők sorába. Ez az állapot is hónapokig tartott, a láz kevesebbszer jött elő, de az ízületeim be voltak dagadva és alig mozogtak.
Le voltam minden szempontból gyengülve. Mielőtt elkezdődött ez az egész leépülés, újjáépülés szakasz, azt éreztem, hogy 30 éves korom előtt elhagyom ezt a világot. És azt éltem meg, hogy ez meg is történt, de máshogy. Az akkori valakit akit formáltam magamból, elment és kezdtem felépíteni az eredetit. Vissza-megközelítőleg- az eredeti állapothoz.
Sok minden tisztázásra, tisztulásra került bennem. Olyan volt ez, mint egy nagytakarítás. Minden ami szemét és nincs rá szükség, ki kell dobni. Ez a fizikai világban is hasonlóképpen működik, mivel nincs elválasztás.
Találtunk egy hagyományos orvost aki -túlmenően azon a szavon hogy juvenilis idiopathias arthritis / fiatalkori reumás ízületi gyulladás- felismerte a mandulám szükségszerűtlenségét és a baj vélhetőlegi okozóját a szervezetemben, egy ébrenléti állapotbani műtéttel megoldotta a kivételét.
A műtéti napok alatt találkoztam először egy nyers vegán étkező könyvével, Victoria Boutenko 12 lépés a nyers étrendig című művével, ami ennek a csodálatos világnak a kapuját megnyitotta szomjazó énemnek.
A gyümölcsök, zöldségek változatos és új formátumú felhasználása és fogyasztása vonzóvá tette hogy még mélyebbre ússzam az információk tengerébe. Egyre több és változatosabb receptet próbáltam ki, és a lelkesedésem egyre csak növekedett, ahogy az Életerőm is. A reggeli másfél liter zöld turmix után az ebédem valamilyen vegán étel volt, majd este szintén egy nyers csoda. Az adagok az elején mostani szemmel nézve kissé drasztikusnak tűnt, mivel este egy hatalmas tál salátával is előfordult hogy nem éreztem jóllakottnak magam. Több helyen olvastam erről, hogy ez az átállási időszak sajátosságai. Az ebédeim kezdtek kissé egyoldalúak és unalmasak lenni, ebből kifolyólag úgy döntöttem, hogy az ebédem is nyers lesz. Meglátjuk mi lesz-alapon.